Korona, Trikolór, Gárda 

Szimbólumok, feloszlatott szervezet, határtalan indulatok. 

Mivel egy vita kapcsán összefolytak a dolgok, talán helyére kéne tennünk egyenként őket. Ezek valóban nem a legfontosabb dolgok, amivel foglalkoznunk kéne, de az általuk keltett indulatok azt mutatják, hogy nem lehet megkerülni egyiket sem. 

Ma Magyarországon a Koronát összemosni a trikolórral és azt kérdezni, hogy miért nem mindegy milyen szimbólumot tekintünk a nemzet jelképének, az szerintem erősen azt mutatja, hogy a kérdezőnek fogalma sincs a Korona szerepéről. A trikolór feltehetőleg a francia forradalomból átvett jelkép, bár léteztek ennél régebben is használt trikolórok, de igazán széles körben innét terjedt el. Máshol sem mentes az élet a nemzeti szimbólumokat övező vitáktól, erre jó példa éppen az említett francia trikolórról szóló napi hír. A francia igazságügyi minisztérium előkészítés alatt álló rendeletének értelmében pénzbírsággal lesz sújtható a nemzeti lobogó mindenfajta nyilvános meggyalázása, akkor is, ha az művészi keretek között történik - közölte a tárca szóvivője. Ennek is természetesen megvan a maga indítéka. Egy "művészi" fotón az ülepét egy trikolórral törölte ki egy férfi, nem kis felháborodást váltva ki ezzel. 

Visszatérve a cikk témájára, a trikolór egy nemzetközileg elfogadott szimbóluma egy-egy nemzetnek. Nálunk talán a 48-as forradalom tette igazán elterjedtté, elfogadottá. Egy kicsit talán több is lett, mint egy nemzeti szimbólum, a hatalommal való szembenállás jelképévé is vált. Emlékeim szerint ifjúkoromban a rendőrök erősen "idegesek " lettek egy-egy nagyobb méretű kokárda láttán. Aztán már a fiatalabbak is emlékezhetnek arra mikor politikai hovatartozást fejezett ki a kokárda mérete, vagy kitűzése, vagy éppen a hiánya március 15.-én. Szóval ezt is olyan magyarosra kanyarítottuk. Persze a jelenlegi francia törvénytervezetet olvasgatva, ez nem is olyan biztos, hogy csak ránk jellemző. 

A korona általában a hatalom szimbóluma, de kivételes jelenség, ami a magyar Szent Koronát övezi. 
A Szent Korona tanának első és legfontosabb tétele, hogy a Szent Korona a misztikus és közjogi utalásokban nem tárgynak, se nem szimbolikus erejű jelképnek, hanem élő és szent személynek tételeződik. 
A magyar jogtörténet egyedülálló jellegzetessége, hogy a Szent Korona elengedhetetlen a legitimitáshoz. A hagyományok szerint a magyar király koronázásakor négy feltételnek kellett teljesülnie: 

1. Magyar királyt jogérvényesen csak a Szent Koronával lehet koronázni. 
2. A koronázás helyszíne Fehérvár. 
3. A koronázó egyházi személy az esztergomi érsek. 
4. A koronázásnak egyházi ünnepen kellett történnie. 

A négy szabály közül három áthágható, ha a körülmények kompromisszumot követelnek, azonban a Szent Koronával való megkoronáztatást nem pótolhatja semmi. Hiányában a királyi hatalom elveszti legitimitását, a hozott törvények és rendeletek nem érvényesek. Itt messze nem arról szól a történet, hogy megjelöljük a királyt egy különleges ékszerrel, hanem a hatalom a Koronáé. 

Térjünk át a Gárdára. Én teljesen vegyes érzelmekkel kezelem a Gárda jelenséget. Egyrészt megértem mi az ami kiváltotta a jelenséget. Az anarchia, az állam tehetetlensége a közrend védelme érdekében. Saját magamnak kellett fizikai erővel elérnem, hogy a fiaim nyugodtan járhassanak iskolába. Nem eldugott falvakban, történt az eset, hanem Győr és Veszprém megye határán, mondjuk nyolc-tíz évvel ezelőtt. Nem részletezem, nem az indulatkeltés a célom. Ezen tapasztalatok birtokában nagyon is megértem, hogy az emberek bármit elfogadnak, ami megoldást kínál. Azonban emlékszem a felfegyverzett civil hadseregre, a munkásőrségre. Nem mondhatom, hogy feltétlen híve lettem volna. Holott azt is a belső rend biztosítása érdekében hozták létre. Természetesen nem akarom összemosni a két szervezetet. Sem jellegében, sem felépítésében, sem céljaiban. Az azonban még sem szerencsés ha egy tehetetlen rendőrség mellett létrehozunk egy plusz szervezetet, amely ökölként viselkedik. Ebben igazat kell adnom az ország miniszterelnökének, hogy a rend biztosítása a rendőrség feladata. Ezt azonban nem lehet halogatni, hatalmat és lehetőséget kell biztosítani a rend fenntartásához, létrehozásához. Amennyiben az állam nem képes megvédeni a polgárait, nincs joga megakadályozni, hogy csoportokba verődve, megvédjék magukat. Ez azonban egy nagyon csúnya történet kezdete lenne. 

Szóval bármilyen is a pártszimpátiánk, bármilyen környezetben nőttünk fel, meg kell értenünk egymást, mert nincs más választásunk. Lehet sorolni a sérelmeket, de az nem fog kivinni a bajból. Az államnak is meg kell értenie, hogy nem tárhatja szét mindig a karjait. Én megpróbáltam, de nem megy. Ennek mennie kell. Nem lehet anarchiába sodorni az országot, mert akkor ötven év múlva is azon fogunk vitázni, hogy ki lőtt először. Amíg vitázunk nincs baj, de mihelyt ez átcsap veszekedésbe, akkor meg kell állni. A veszekedést követi a verekedés. Aztán jönnek a szúrások, lövések, visszaszúrások, visszalövések. Aki szidja, a Gárdát az értse meg, hogy mi hozta létre. Aki dicsőíti, értse meg, hogy ez az út a hová vezet. Helyzet van, amit meg kell oldani, nem holnap és azután, ma és tegnap. 

sztez 

............................................................................................................

Mire esküdjünk?barát levele és véleménye 

Miért okozhat ma problémát egy eskü? Vegyük példának az én katonai eskümet, amire ugyan nem mondható, hogy önként, saját akaratból tettem meg, de megtettem. Annyira nem voltam hős, vagy kamasz, hogy a futkosón elmélkedjek pacifista nézeteimről. Viccelődhetnék rajta, hogy senki sem látta, mert alakiból fel voltam mentve, de attól az aláírásom, csak odakerült a papírra. 

Szóval 1983-ban megesküdöztem, hogy szeretett hazámat, a szocialista népköztársaságot, és annak alkotmányát minden külső és belső ellenséggel szemben megvédem, Ám szaladt az idő, elsuhant tíz év. Aztán még egy pár. Egyszer csak jő a papír, mennék már be tartalékosnak. Egy nem létező szervezet, felszólított, hogy vonuljak be egy nem létező helyre, vigyem magammal a nem létező katonaruhámat.... Nos mielőtt full hülyének nézne bárki, a több évre előre legyártott borítékon az volt olvasható lila pecséttel, hogy Magyar Néphadsereg , ekkor már ugye Magyar Honvédség volt. A kis cédulán meg az volt hogy fogjam a ruhám, amit sose kaptam meg, és vonuljak be a Szentkirályszabadjai Tanácsházára, ami már javában önkormányzat volt. De a java még csak most jön. Mit is kell tennem, ha bevonulok, megtöltöm a géppisztolyomat és felszólítom a tisztikart, hogy feküdnének már hasra, mert ők új esküdözést tettek, és bizony ezzel a régi esküm értelmében nekem kötelességem őket kényszeríteni arra, hogy azonnal állítsák vissza a Népköztársaságot is, meg annak alkotmányát is. Mert én azt minden külső és belső ellenséggel szemben megvédem. 

Nem ragozom tovább, aki akarja úgy is, érti, aki meg nem akarja az nem is, fogja. Csak csendben reszelve a körmömet azon meditálok, hány évente fog változni az alkotmány? Milyen időközönként fog átrendeződni a politika? Akkor tán nem lenne bölcsebb keresni valamit, ami állandó? Tőlem lehet az a Léchíd is, de félek az is volt már romokban. Nagyon birizgál a Korona. Miért is? A Magyar Államiság szimbóluma. A korona általában a hatalom szimbóluma, de kivételes jelenség, ami a magyar Szent Koronát övezi. 
A Szent Korona tanának első és legfontosabb tétele, hogy a Szent Korona a misztikus és közjogi utalásokban nem tárgynak, se nem szimbolikus erejű jelképnek, hanem élő és szent személynek tételeződik. 
A magyar jogtörténet egyedülálló jellegzetessége, hogy a Szent Korona elengedhetetlen a legitimitáshoz. A hagyományok szerint a magyar király koronázásakor négy feltételnek kellett teljesülnie: 

1. Magyar királyt jogérvényesen csak a Szent Koronával lehet koronázni. 
2. A koronázás helyszíne Fehérvár. 
3. A koronázó egyházi személy az esztergomi érsek. 
4. A koronázásnak egyházi ünnepen kellett történnie. 

A négy szabály közül három áthágható, ha a körülmények kompromisszumot követelnek, azonban a Szent Koronával való megkoronáztatást nem pótolhatja semmi. Hiányában a királyi hatalom elveszti legitimitását, a hozott törvények és rendeletek nem érvényesek. Itt messze nem arról szól a történet, hogy megjelöljük a királyt egy különleges ékszerrel, hanem a hatalom a Koronáé. 

Egy jelkép, ami valóban kifejezi, rendszereken túlnyúlóan, hogy van itt egy ország, aminek több mint ezer éves történelme van. Ha holnap esetleg alkotmányos monarchia lesz megen akkor is érvényes, marad az esküd, ha lecserélik a miniszterelnököt, akkor is, ha új alkotmány jő, akkor is. Lehetne persze bibliára is esketni, de az néha mókás fordulatokat hozhat. Azon kívül, ha nem vallásos ember esküszik rá az megen nem sokat ér. Nem vagyok jogász, és nem is látom a realitását Nagy-magyarországnak, mielőtt megkiabálna valaki, de ez a jelkép a kicsi ország jelképe is. 
Mivel egy vita kapcsán összefolytak a dolgok, talán helyére kéne tennünk egyenként őket. Ezek valóban nem a legfontosabb dolgok, amivel foglalkoznunk kéne, de az általuk keltett indulatok azt mutatják, hogy nem lehet megkerülni egyiket sem. A történelmet is talán helyére kéne tennünk,teli van ,,eltitkolt ,elfejejtett .letagadott ,eseményekkel ....- 
Persze ha van valakinek jobb ötlete, szívesen olvasom, csak azt nem szeretném, ha 
megint azon kéne meditálni, mikor vagyok törvénytisztelő? Ha betartom az eredeti eskümet, és a mostani urakat kaszabolom le, vagy akkor, ha megszegem a régi eskümet, és az új urakra esküdözök. Az viszont nyilvánvaló, hogy ezzel mellény ügy lesz minden egyes eskü. Szerintem még is csak meg kéne találni azt, amire nyugodtan, bármikor esküre lendülhet egy kéz, és az eskü életünk végéig elkísér. 
Talán a Szent Korona tanának, mert a Magyar Államiság szimbóluma. 
Kíváncsi lennék nagyon a reakciókra, jobbról is és balról is... 

Az új értékrendekkel amit a "nyugat" adott elfelejtődött (vagyis inkább megszűnt) ebben az országban a társadalmi összefogás fontossága. 

Mi is az az új értékrend? Magyarország egy olyan társadalmi berendezkedést próbált meg, ami ugyan kudarcba fulladt,de mindenképpen újabb volt mint a "Nyugati világrend".Mi visszafordultunk egy 70 évvel ezelötti társadalmi berendezkedésre, nem pedig előre. Az hogy a gazdasági erejével (és az emberi önzéssel)a kapitalizmus megfojtotta a szocialista világrendet attól még nem lesz újabb. 

Magyarország a történelme során gyakran sokkal progresszívebben viselkedett, mint az un. nyugat.Nem akarom sorolni a történelmi tényeket, de ebben az országban elöbb született írásos alkotmány, mint pld a forradalmi Franciahonban.Ugyanúgy, közel két évszázaddal a francia forradalom elött, kimondták az egyenlőséget.Vallása miatt pedig senki se háborítassék, az az a törvény elött nem tehetünk külömbséget, ember és ember között.Kik tiporták ezt legelöször sárba? Az európai uralkodó családdá nőtt Habsburgok.. 

Nézzük meg mi volt az "új értékrend" amit kaptunk.Add a piacodat cserébe romba döntöm az iparodat, a termelésedet és a népedet.Ez volt az új értékrend, amit ex-szocialista vezérek szemrebbenés nélkül kiszolgáltak némi baksisért. 

A mondat második felével majdnem egyetértek, de javítanék rajta egy kicsit. Nem megszűnt, hanem megszüntették szándékosan, és amint több hozzászólás is bizonyítja , nem felejtödőtt el a társadalmi összefogás... még nem, bár van, aki ezt szeretné.... 
Talán a 1000 éves Szent Korona tanának, mert a Magyar Államiság szimbóluma.A magyar jogtörténet egyedülálló jellegzetessége, hogy a Szent Korona elengedhetetlen a legitimitáshoz. Szent Koronával való megkoronáztatást nem pótolhatja semmi. Hiányában a királyi hatalom elveszti legitimitását, a hozott törvények és rendeletek nem érvényesek. Itt messze nem arról szól a történet, hogy megjelöljük a királyt egy különleges ékszerrel, hanem a hatalom a Koronáé. Lehet alkotmányos monarchia ,király nélkül is.. 

közétette 

sztez 

Oldal: HONVÉD HAGYOMÁNYÖRZÉS (Horthy katonája)
HUNPRESSZ - © 2008 - 2024 - hunpressz.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat