HUNPRESSZ

A szent korona tana

Szent Korona múltja, jelene, jövője

Szent Korona Leírás:

A magyar nemzetnek azt kell tennie, amit a történelem folyamán mindig meg is tett a komoly drámai helyzetekben: helyre kell állítania a jogfolytonosságot. Bizony, a törvénysértés jogot nem alapít elve alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, ami annyit jelentett, hogy az abszolutizmus megszűnése után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzetgyűlésen meg nem történtté nyilvánítottak mindent, ami az abszolutizmus idején a látszat-törvényhozás terén történt.Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszázadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani. Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), majd 1867-ben, 1920-ban. A jogfolytonosság a magyar közjog múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb kérdése. A jogfolytonosság - helyreállítás pedig legaktuálisabb kérdése volt mindig, így a Trianon utáni években is a közjogi küzdelmeknek.1918 - ban, amikor Károlyi Mihályék átvették a hatalmat, megszakadt Magyarországon jogfolytonosság. De az 1920 - 1926 közötti nemzetgyűlések a jogfolytonosságot helyreállították a magyar nemzet nevében. 1944 márciusától 1990 - ig idegen hatalmak (előbb a német 3. birodalom, majd a Szovjetunió) megszállása tette lehetetlenné Magyarországon a törvényes jogalkotást. Az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot ezért 1990 - ben lehetett volna helyreállítani. Ám a rendszerváltoztatás hangadói a jogfolytonosság jelentőségét nem tudták felfogni: nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogadták azt a kényelmesnek tűnő megoldást, hogy a történelmi magyar közjog helyét továbbra is a szinte ötletszerűen kölcsönzött és ötletszerűen - és persze gyakran - változtatott idegen jog foglalja el.„A SZENT KORONA TANA" című ezen kiadványt a Szent Korona múltja, jelene és jövője iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

sztez

A Szent Korona tana

Ősi, mondáinkban is tükröződő felfogásunk szerint a magyarság, mint nép, mint közösség hivatását Isten szabta meg, jelölte ki. Emese álmában ez úgy jelenik meg, hogy utódaiból szent királyok származnak, akik nem az álomlátás helyén, hanem attól nyugatra terjesztik ki hatalmukat. Ezer évvel ezelőtt Szent István Rómába küldte Asztrik püspököt. Asztrik küldetése, Géza nagyfejedelem és István munkájának elismeréseként, királyi diadém (vissza-) hozatala és a királyság elnyeréséhez a pápai elismerés volt.

A Szentatyát - így hagyományozták ránk a krónikáink - álmában látomás figyelmeztette, hogy ez a Korona Istvánt és a magyarságot illeti. Ezer évvel ezelőtt, karácsony napján, az Isten küldötte, angyal hozta a Koronát. Szent István fején igazolta az ég kijelölte vezető karizmatikus - közösséget szolgáló - elhivatottságát. Magyarország ma ünnepel. A világgal együtt ünnepeljük a kereszténység kétezredik évfordulóját, és azt, hogy a világ átlépi a harmadik évezred küszöbét. Saját évfordulónk a millenniumi évforduló, a magyarság megkoronázásának emlékezete. Ezer éve népünk szent nemzet, királyi papság bűnei, hibái, bukásai ellenére. Illő, hogy felidézzük a Szent Korona-tant, amely ezer évig megőrizte nemzetünket.

A Szent Korona-tan a történelem alkotása, kezdete az Etelközben kötött vérszerződéshez, és Szent István Intelmeiben lefektetett elvekhez kapcsolható. Végső kialakulásának ideje közel ezer évet fog át.

A Szent Korona-tannak két nagy része van.
Az egyik tartalmi, a másik eljárásjogi kérdéseket foglalja magában. A kettő viszonyát az a felfogás tükrözi, amely szerint a kifogástalan tartalmú alkotmány, vagy törvény sem érvényes, ha azt cogens (át nem hágható) eljárásjogi szabályok be nem tartásával fogadták el.

A Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a Szent Korona erkölcsi-jogi személyiségén, mint intézményen alapul. A Korona megszemélyesítése a világon egyedülálló.

A Szent Korona elvonatkoztatott (fölötte áll) a mindenkori államhatalmat gyakorló főtől (királytól, kormányzótól, elnöktől stb.) és a tagoktól.

Egyesíti magában a hatalom egészét, vagyis azt a hatalmat, amely a fő és a tagok között véglegesen megosztott a törvényhozói és végrehajtói hatalom szempontjából. Ebből következik, hogy a nemzetet, mint a közösséget megillető hatalom együtt kizárólag a Szent Koronában, van meg, ezt a hatalmat csak a Szent Korona testesíti meg.
Birtokolja az ország területét, adott esetben hozzá tartozhatnak a csatlakozó országok. Ezért volt szokásos, hogy a törvényekben a szent korona országai kifejezést használták.

Birtokolja mindazt, ami a nemzet folyamatos fennmaradásához szükséges. Ebből kiemelkedő jelentőségű a föld használatát szabályozó joggyakorlat. Földet kizárólag magyar állampolgár birtokolhat, illetve magyar állampolgár használhat. A hazai föld minden talpalatnyi területének tulajdonosa a Szent Korona.

A Szent Korona volt a garanciája annak, hogy érvényt szerez az etelközi alapszerződésnek, amely szerint, amit közös erővel szereztek a honfoglalás során, abból mindannyian érdemeik szerint részesedjenek. Az ún. királyi jog - a just regium - az ország Szent Koronájának azon joghatóságát fejezi ki, amely szerint az összes földbirtok a nemzeti hatalom része. Ebből a király - a Szent Koronára visszaáramlás jogát magában foglalva - csak a nemzet javára végzett teljesítmény fejében részesíthet bárkit. Vagyis: minden szabad vagy gyökeres birtok közvetlenül a Szent Koronától veszi eredetét. Ez az elv a Scara corona radix omnium possessionum . 1848-tól ez az elv gyengül, napjainkban pedig a liberális lobbi éppen ennek az elvnek a kijátszásával - zsebszerződés, törvénykezési liberalizálás stb. - igyekszik az ország földjének megszerzésére, ezzel függetlenségének eltörlésére. Ennek meggátlását magában foglaló Szent Korona-tan igazolja az ősi magyar történelmi alkotmány elveinek aktualizálását.

A Szent Korona rendelkezik az ország lakói életének fenntartásához nélkülözhetetlen gazdasági ágazatok és azok kapacitása felett, tovább azon közgazdasági szabályozókkal, amelyek az árak, bérek, pénzforgalom stb. területén szerepüket tekintve fontosak. Ezek a jogok a középkorban a királyi jogok közé tartoznak, pl. a sóbányászat, ércbányászat képezték a királyi bevételek zömét. Az sem véletlen, hogy a termőföldet korona értékkel mérik.

A Szent Korona minden erkölcsi tekintély birtokosa. A tagok részéről minden közjogi tett a Szent Korona fényét növeli. Csak a Szent Korona részére végzett szolgálat részesedhet jutalomban. A hűség is csak a Szent Korona iránti odaadást jelentette, a Szent Korona nevében végezték a legfontosabb állami aktusokat is, pl. a nemzetközi szerződéseket a Szent Korona nevében kötötték meg.

A Szent Korona eljárásjogi szabályai közül a következőket emelhetjük ki:
Nem lehet érvényesen törvénykezni, ha az ország függetlensége korlátozott, katonai megszállás, vagy evvel azonosan értelmezhető külső, idegen hatalom nyomása alatt. Ez volt a helyzet 1849-1865-1867 között, illetve 1945-1991-ig. Ha az ország önrendelkezési joga sérül, provizórikus (ideiglenes) helyzet áll elő. Ilyenkor a meghozott szabályokból csak a normális polgári életet biztosító intézkedések betartása lehet indokolt.

Provizórikus helyzetben a normális helyzet kialakítására irányul a fő törekvés. Ez történt 1865-1867, 1921-1926 között. Ha a provizórikus helyzet megszűnt, ezen időszak törvényeit - ha azok szükségesek - újból, törvényesen is el kell fogadni. A véglegesen megosztott hatalomból a FŐT megillető közhatalom átruházása csak egyetlen koronával, a Szent Koronával történhetett meg. Királyságban ez a koronázással és a hitlevél kiadásával valósult meg.

A véglegesen megosztott hatalomból a Tagokét az Etelközben lefektetett jog alapozta meg. Ez biztosította, hogy a Tagok részt vegyenek a törvényhozásban, a végrehajtó hatalomban, a megyék, a városok, a községek kormányzásában. A Szent Korona Tagja a Fővel együtt alkották meg a Szent Korona egész Testét. A kettő együtt tehát a totum corpus Sacrea regni Corone, totum Corpus Regni. Mivel e kettő csak a Szent Koronában van együtt, a Szent Korona az egyetlen suvcrain. Sem a Fő, sem a Tagok önmagukban nem rendelkeznek a souverainitással. A hatalom teljessége csak a Szent Korona egész testét illeti meg.

A Szent Korona tagjainak köre a történelem folyamán változott, egyre bővült. A Szent Korona tagjai kezdetben a főnemesség, a főpapság, később köznemesség, majd 1848-tól a választópolgárok.

A Szent Korona-tannak csak néhány elemét iktatták törvénybe, részletesebben Werbőczy István fejtette ki, illetve elveit a hagyomány, a joggyakorlat garantálta, jelentőségét ezeréves történelmünk bizonyítja. Sajnálatos tény és egyben szégyen, hogy jelenlegi alkotmányunk a szovjet megszállás alatt ránk erőltetett sztálini típusú alkotmány 1990 után többször módosított változata. A millennium évében ideje lenne elgondolkodni a Szent Korona-tan időszerűség én, és jogfolytonosságának helyreállításáról.

sztez

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat