HUNPRESSZ

Ez a meghivás nem Orbánnak és az Orbáni politikának szól, hanem magyarhonnak. ezen alkalmon kivül orbán a közelébe sem tud jutni az ami politikai elitnek, mert annak tartják amnek. ő csak szeretne kijutni, de tudomást sem vesznek róla. az, hogy kezet fognak vele az a kinti diplomácia élet kultúráltságát mutatja. nyiltan nem alázzák meg, de ebben ne magyarázzuk már meg, hogy olyan nagyon puszipajtások lennének.<br /> Magyarhon súlya annyi amennyi... lakossága területe, gazdasági szellemi ereje stb. Ez világos. Viszonylagos az is, hogy mennyire elismert politikus Orbán Viktor. Érdemes figyelni azonban arra is, hogy kik alkotnak véleményt... Higgye el, Orbán Viktor jól áll, de mindenképpen jobban mint a talpnyaló elődei, és persze a talpnyalókat sokan szeretik. Jót tett a talpnyalás a honnak? Kiegyezés se lett volna 48-as szabadságharc, véres áldozatok nélkül... Hajrá Miniszterelnök Úr! Hajrá MAGYAROK!

............................................................................................................

gr.ESTERHÁZY  JÁNOS

Becsületes magyar emberként harcolt a saját fajtájáért, olyan energiával, hogy a magyargyülölő tótók még mindig félnek tőle, pedig milyen régen meggyilkolták már..

v.torboszlóy Székesi Tőkés Emil Zoltán

.Esterházy János, az embermentő magyar millenium ,Esterházy János mindig elutasította a nemzetiszocializmus létjogosultságát, és egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt - mondta Molnár Imre történész a Külügyminisztérium munkatársa kedden a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendezett konferencián. Martina Fiamova történész, a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézet munkatársa ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Esterházy János több alkalommal támogatta a szlovák kormány zsidóellenes határozatait.Molnár Imre, a Holokauszt Emlékközpont, a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Lehet nemet mondani című konferenciáján rámutatott: Esterházy János arról, hogy nem szavazza meg a deportálásról szóló törvényt, előzetesen tájékoztatta a szlovák parlament elnökét. Mint közölte, a politikus - keresztény értékekre hivatkozva - lelkiismereti alapon hozta meg döntését, és a magyar közösség vezetőjeként utasította el a jogszabályt. Esterházy jól érzékelte azt is, hogy a magyarokat is fenyegette a diszkrimináció a fasiszta Szlovákiában. Felelevenítette, Esterházy János nem szavazta meg a deportálásokat, a törvény ellen szavazni azért nem tudott, mert a parlamentben a levezető elnök fel sem tette azt a kérdést, hogy ki szavaz ellene. Azt azonban a források alapján tudni lehet, hogy ha felteszik a kérdést, ellene szavazott volna, mert "istentelennek és embertelennek tartotta" a javaslatot - tette hozzá. Döntésének következtében le akarták tartóztatni, végül azonban erre nem került sor, mert Berlinnek nem volt érdeke a szlovák-magyar ellentét elmélyítése - világította meg.</p><p>Simon Attila történész, a révkomáromi Selye János Egyetem oktatója közölte: Esterházy János elnöke lett a csehszlovákiai magyarok politikai tömörülésének, az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Vezetése alatt tudott a szlovákiai magyar politika önálló arculatot felmutatni - mondta. Megemlítette, hogy Esterházy Jánosnak 1938-1945 között le kellett mondania a történelmi Magyarország visszaállításának igényéről. Szólt arról is, hogy a szlovák parlamentben Esterházy János volt az egyetlen ellenzéke a hivatalos szlovák politikának, és konzervatív emberként egyaránt elutasította a bal- és jobboldali szélsőségeket. Amikor Esterházy Jánost háborús bűnösként halálra ítélték, az egész magyar közösséget ítélték halálra, sorsában kézzelfoghatóvá vált, hogy Csehszlovákia a magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elvét gyakorolta - jegyezte meg. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: abban, hogy Esterházy János nem szavazta meg a deportálásokat, "kemény, szigorú, következetes erkölcsisége" nyilvánult meg. Paulina Biniecka lengyel történész, a Kielcei Jan Kochanowski Bölcsészettudományi Egyetem oktatója előadásában rámutatott: az anyai ágon lengyel származású Esterházy Jánosnak emberként és politikusként mindenki számára követendő példát kell jelentenie. Hozzászólásában Martina Fiamova megemlítette, Esterházy János több alkalommal támogatta a szlovák kormány zsidóellenes határozatait, például 1940 októberében. Esterházy János továbbá 1942-ben támogatta azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy nem zsidó gyermekeket zsidó emberek adoptálhassanak - tette hozzá. Utalt arra, hogy Esterházy János, bár nem támogatta a szlovák zsidóság deportálását a szlovák parlamentben, de nem az egyetlen volt, aki nem szavazta meg, ugyanis többen elhagyták a szavazáskor a szlovák törvényhozás termét.

Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára zárszavában rámutatott: a tárca sok programot indított a Wallenberg-emlékév keretében, ez a konferencia is ennek a része, Esterházy János életének megismerésére pedig pénzt kell áldozni, hogy a megkezdett munkát tovább folytathassák a történészek, mert "tanulnunk kell azokból a borzalmakból, amelyek a világban végbementek". Elmondta, amikor még izraeli nagykövet volt (2000-től 2004-ig), a Jad Vasem Intézet munkatársai azt közölték, Esterházy János minden kritériumnak megfelel ahhoz, hogy a Világ Igaza elismerést megkapja, ha az a társadalmi bizottság, amelyhez Szlovákia is tartozik, jóváhagyja. Az úgynevezett csehszlovák bizottság azonban ebbe nem egyezett bele. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter levélben jelezte magyar kollégájának, Martonyi Jánosnak: Izrael elismeri, nagyra tartja Esterházy Jánosnak a holokauszt idején tanúsított magatartását. A konferencia délutáni szekciójának levezető elnöke, Szarka László, a Selye János egyetem dékánja bejelentette, hogy Esterházy János életpályájának forrásértékű kutatására pályázatot nyújtott be a lengyel, a szlovák és a magyar történettudományi intézet a Visegrádi Alaphoz. A keddi tanácskozást azért szervezték, hogy felidézzék azoknak a helytállását, akik 1938 és 1945 tavasza között Magyarország akkori területén nemet mondtak a történelmi együttélés felrúgására, a nemzet erkölcsi hagyományainak megsértésére, ellenszegültek az akkori törvények által lehetővé tett kirekesztési intézkedéseknek, a jogfosztásnak, az embertelenségnek és az üldöztetésnek. A konferenciát a Wallenberg-emlékév keretében rendezték meg. Az emlékévet a holokauszt idején folytatott embermentő tevékenységéről ismert Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából tartják Magyarországon.

MTI - mult-kor.hu/sztez

.................................................................................................................

Talán temethetünk

Bukarest szerdán ellenezte, tegnap engedte Nyirő József végtisztességét Szerdán még a bukaresti külügyminisztériumba hívatták a magyar követség képviselőjét Nyirő József újratemetése miatt, tegnap már egészen békülékeny hangú közleményt adott ki a tárca. Az erdélyi író végtisztessé-gének szervezői szerint nem lesz semmi gond a május 27-i újratemetéssel. </p><p>A román külügyminisztérium szerdán Nyirő József újratemetése és magyar politikusok nyilatkozatai miatt szerdán bekérették Magyarország bukaresti nagykövetét, ám a találkozóról nem közöltek további részleteket, arra hivatkozva, hogy nem kívánnak a sajtóban üzengetni. A bukaresti tárca sajtószolgálata csütörtökön már azt is közölte, hogy Füzes Oszkár nagykövet vidéki útja miatt Balázs Ádám ügyvivő jelent meg a minisztériumban. Tájékoztatásuk szerint a találkozón nem érintették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, viszont megerősítették, hogy Nyirő József újratemetéséről és egyes magyar politikusok nyilatkozatairól volt szó.„A kihallgatáson a román fél kifejezte készségét, hogy bármilyen téma napirendre kerüljön a kétoldalú tárgyalásokon, diplomáciai szinten és nem a sajtóban a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség és a kiváló európai uniós együttműködés szellemében" - olvasható a román külügyminisztérium sajtószolgálatának levelében. A magyar Külügyminisztérium szerdán adott tájékoztatást arról, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését. Az erdélyi Krónika című napilap még szerdán eljuttatta az MTI-hez csütörtökön megjelenő cikkét, amelyben azt írja, hogy „a román kormány megakadályozni készül" Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetését. A Krónika értesülései szerint a román külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomatát, hogy „a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen" az újratemetés. Azt is javasolták, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményre.Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt és az újratemetést helyben szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke azt mondta, nincs tudomása arról, hogy diplomáciai bonyodalmak alakultak volna ki a Nyirő-temetéssel kapcsolatban. A szervezők arra készülnek, hogy május 27-én a városban újratemetik Nyirő Józsefet. Posztumusz kifogások  Elillant a bizalom a román-magyar kapcsolatokból Békésen kezdődött: Nyirő József erdélyi író hamvait áprilisban hozták Madridból Budapestre <br />(Fotó: MTI/Kovács Tamás) A múlt hétfőn hivatalba lépett Ponta-kormány napok alatt a 90-es évek elejére repítette vissza a magyar-román viszonyt. Budapest szemmel láthatóan csak azért nem lép fel határozottabban, mert arra számít, hogy az idei választásokon elmozdíthatják a magyarellenes kabinetet. Bukarest eddigi lépései: leváltották az összes magyar prefektust, a MOGYE magyar karára semmi remény, és az új választási törvény sem kedvez a magyar pártoknak. A legfrissebb ügyben Románia talán visszatáncolt: szerdán még meg akarta akadályozni Nyirő József újratemetését, tegnap úgy látszott, zöld utat ad.</p>Mint ismert, a román külügyi tárca bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyirő József tervezett újratemetése ügyében. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését. Az ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint

...........................,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, A legfrissebb ügyben Románia talán visszatáncolt: szerdán még meg akarta akadályozni Nyirő József újratemetését, tegnap úgy látszott, zöld utat ad.

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat